A savas eső annyiszor előkerül mostanában a globális felmelegedéssel és az ózonlyukkal együtt mindenféle tanórákon, hogy nem csoda ha a sok szövegelés után a gyerekek már nem figyelnek a megakadt lemezre és aztán össze-vissza keverik ezeket a dolgokat. De szerencsére mindig van egy-két gondolkodó, aki megkérdi, hogy mennyire savas az a savas eső és, hogy mi lesz ővele ha megázik.
Na, evvel a kísérlettel nagyon egyszerűen, pár perc alatt megmutathatjuk, hogy mennyire is savas és persze szemléltethetjük, hogyan is jön létre.
szükséges eszközök, anyagok:
gázfelfogó henger, alufólia, gyufa, gyurmaragasztó, folyékony univerzál indikátor, víz, fecskendő/cseppentő
Mielőtt nekilátunk, ismételjük át az inikátorokról tanultakat, különösen azt, hogy a savasság milyen színváltozást okoz univerzál indikátornál. A gázfelfogó henger aljába tegyünk egy kevés folyékony univerzál indikátort, épp annyit, hogy jól látszódjon annak sötétzöld színe. A henger oldalába rögzítsünk két gyufát a gyurmaragasztóval.
Gyújtsuk meg a gyufákat és mielőtt lefednénk az előre kilyukasztott alufóliával, hagyjuk a gyufákat szinte leégni. Így kellő mennyiségű füst gyűlik össze a hengerben, ami a gyárkéményeket helyettesíti kísérletünkben.
Amint lefedtük a hengert, kezdjünk el 'esőt' csepegtetni a fecskendőből a kis lyukon át. Kicsit mozgassuk meg a hengert, hogy segítsük a gázok oldódását a folyadékba.
Látványosan a sötétzöld indikátor sárgás-narancsos színűre változik (mindenképpen figyeljünk a fehér háttérre, hogy a színek jól láthatóak legyenek), attól függően, hogy mennyi kénes gáz oldódott a vízbe.
A gyerekek imádják a színes kísérleteket, szóval már ennyitől is varázslatosnak fogják érezni az órát, de ha szerzünk egy kis mészkövet, cseppentsünk rá a savas esőnkből, vagy még jobb ha beledobjuk a mészkődarabot a hengerbe és szemléltethetjük a savas eső egyik roncsoló hatását is!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése