A varázslatos iskolabusz - filmajánló

Néhány napja, amikor a nem egészen öt éves Brúnó iskolába (!) kezdett járni, a suliból hazafelé menet megkérdeztem tőle:
"És tudod már, hogy hívják a tanító nénit?"
Mire ő gondolkodás nélkül, teljesen komolyan rávágta: "Miss Mitzi."

 


Ha esetleg valaki nem ismerné a A varázslatos iskolabusz című rajzfilmsorozatot, akkor elárulom, hogy Miss Mitzi, a sorozat tanárnője, minden epizódban varázslatos tanulmányi kirándulásra viszi a gyerekeket, ahol mindig valamilyen természettudományos dolgot fedeznek fel. Rengeteg dolgot lehet tanulni a filmből, de mint minden mese, azért a valóság jócskán keveredik lehetetlen elemekkel.

Azonnal átfutott az agyamon, hogy az én lelkes négy évesem talán tényleg reménykedik benne, hogy az iskolában olyan varázslatos élményekben lesz része amiket a rajzfilmben látott, és, hogy minden tanárnő egy Miss Mitzi! Szóval miután jót nevettem, el kellett neki mondanom az igazságot, hogy minden bizonnyal az iskolában sok érdekes dolgot tanul majd, de azt azért ne várja, hogy másnap kapszula méretűre zsugorodva bebarangolhatja az emberi testet, vagy vízcsepp méretűre csökkenve részt vehet a víz körforgásában.

Aztán azt is elmondtam, hogy az ő tanárnőjét Miss Gilchristnek hívják.
Mire ő: "Micsoda??? Miss Virsli???"


Ízelítőnek íme egy epizód az emésztésről.
Szerintem az egész sorozatot jól lehet használni, leginkább környezetismeret és természetismeret órákon. Inkább a fiatalabb korosztálynak szól.

Fotoszintézis III. - szén-dioxid nélkül nincs fotoszintézis

Ezzel a kísérlettel szemléltethetjük, hogy az egyébként láthatatlan szén-dioxid nélkülözhetetlen a fotoszintézishez.

kellékek: a Fotoszintézis I. kellékei, valamint muskátli növény, nátronmész, kis nejlonzacskó, iratkapocs

Egy muskátli növény néhány levelét zárjuk nejlonzacskóba, úgy, hogy a zacskóba helyezzünk néhány nátronmész darabkát is. A zacskókat rögzítsük iratkapoccsal vagy gumival. Hagyjuk a növényt napos helyen pár napig.

A nátronmész megköti a szén-dioxidot, így a fotoszintézis egy alapvető elemének hiányában nem képződik keményítő.
Pár nap múlva távolítsuk el a nejlon zacskót és a szén-dioxidtól megfosztott levéllel végezzük el a Fotoszintézis I. kísérletet.
A jódtinktúra megtartja eredeti színét, tehát a levélben nincs keményítő, bizonyítva, hogy nem ment végbe a fotoszintézis.

Fotoszintézis II. - Napfény megvonása

Ezzel a kísérlettel jól szemléltethetjük, hogy a fotoszintézishez a fény nélkülözhetetlen.

Kellékek: A Fotoszintézis I. bejegyzésben szereplő kellékek és alufólia

Egy muskátli növénynek néhány levelét fedjük le félig alufóliával és hagyjuk napos helyen pár napig. Az alufóliával fedett rész nem kap napfényt, így fotoszintézis sem megy végbe alatta.

Pár nap elteltével végezzük el a levelekkel a Fotoszintézis I. kísérletet.

Azt fogjuk tapasztalni, hogy a fedett részre cseppentet jódtinktúra nem fog feketés lilára változni, tehát ha nincs fény, nincs keményítőtermelés, tehát nincs fotoszintézis sem.

Fotoszintézis I. - Keményítő kimutatása levélből

Biztosan mindenki ismeri a keményítő kimutatására leggyakrabban használt kísérletet: burgonyára jódtinktúrát cseppentve a jódoldat barnásvörös színe feketés-lilásra vált, ezzel jelezve a keményítő jelenlétét.

Ugyanez történik akkor is, ha a növény leveléből próbáljuk kimutatni a keményítőt, bizonyítva ezzel, hogy nemcsak a raktározó szervekben, hanem a fotoszintézis helyszínén, a levélben is található keményítő, a fotoszintézis végterméke. A levél előkészítése a jódos próbához némi előkészületet vesz igénybe, kb. 20 perc a kísérlet ha a gyerekek is csinálják. Megéri kipróbálni velük, szeretik az ilyen több lépéses, melegítős, pacsálós élményeket. Érdemes 4-5 fős csoportokban végezniük, elosztva a munkálatokat és együttműködést gyakorolva :-)

Ez a kísérlet része a Fotoszintézis II. és III. bejegyzésnek is.

Kellékek:
muskátli levél, főzőpohár, vasháromláb, bunsen/borszesz égő, kémcső, etil-alkohol, csipesz, óraüveg/fehér csempe, védőszemüveg

1. Tegyük a muskátli levelet forró vízbe és forraljuk 2 percig, hogy megpuhuljon.

2. Zárjuk el a lángot, majd tegyük a levelet egy kémcsőbe és töltsünk rá annyi etil-alkoholt, hogy az ellepje, majd tegyük bele a kémcsövet a meleg vízbe és várjuk meg amíg a zöld klorofill beoldódik az alkoholba.  
NE GYÚJTSUK MEG A BUNSEN ÉGŐT AZ ALKOHOL JELENLÉTÉBEN!

3. Amikor az alkohol elszíneződik zöldre, vegyük ki a levelet csipesszel, majd mártsuk bele a forró vízbe és terítsük szét a csempén.

4. Cseppentsünk a levélre egy csepp jódtinktúrát, a vörösesbarna oldat feketésre változik, kimutatva, hogy a muskátli levele tartalmaz keményítőt, tehát fotoszintetizál.


A kísérlet alatt a gyerekek viseljenek védőszemüveget, mivel lángot és alkoholt is használnak! Láng használatakor a hosszú hajat kössék hátra!

Megígérem, hogy ezt a kísérletet is dokumentálom majd fotókkal, addig is álljon itt ez a fotó a védőszemüvegről :-) Kamaszoknak ennél sokkal 'trendibbeket' is be lehet szerezni, ez egy amolyan retro darab, de Brúnó nagyon lelkesen viseli!

Hogyan készítsünk savas esőt?

A savas eső annyiszor előkerül mostanában a globális felmelegedéssel és az ózonlyukkal együtt mindenféle tanórákon, hogy nem csoda ha a sok szövegelés után a gyerekek már nem figyelnek a megakadt lemezre és aztán össze-vissza keverik ezeket a dolgokat. De szerencsére mindig van egy-két gondolkodó, aki megkérdi, hogy mennyire savas az a savas eső és, hogy mi lesz ővele ha megázik.

Na, evvel a kísérlettel nagyon egyszerűen, pár perc alatt megmutathatjuk, hogy mennyire is savas és persze szemléltethetjük, hogyan is jön létre.

szükséges eszközök, anyagok: 
gázfelfogó henger, alufólia, gyufa, gyurmaragasztó, folyékony univerzál indikátor, víz, fecskendő/cseppentő

Mielőtt nekilátunk, ismételjük át az inikátorokról tanultakat, különösen azt, hogy a savasság milyen színváltozást okoz univerzál indikátornál. A gázfelfogó henger aljába tegyünk egy kevés folyékony univerzál indikátort, épp annyit, hogy jól látszódjon annak sötétzöld színe. A henger oldalába rögzítsünk két gyufát a gyurmaragasztóval.

Gyújtsuk meg a gyufákat és mielőtt lefednénk az előre kilyukasztott alufóliával, hagyjuk a gyufákat szinte leégni. Így kellő mennyiségű füst gyűlik össze a hengerben, ami a gyárkéményeket helyettesíti kísérletünkben.
Amint lefedtük a hengert, kezdjünk el 'esőt' csepegtetni a fecskendőből a kis lyukon át. Kicsit mozgassuk meg a hengert, hogy segítsük a gázok oldódását a folyadékba.

Látványosan a sötétzöld indikátor sárgás-narancsos színűre változik (mindenképpen figyeljünk a fehér háttérre, hogy a színek jól láthatóak legyenek), attól függően, hogy mennyi kénes gáz oldódott a vízbe.

A gyerekek imádják a színes kísérleteket, szóval már ennyitől is varázslatosnak fogják érezni az órát, de ha szerzünk egy kis mészkövet, cseppentsünk rá a savas esőnkből, vagy még jobb ha beledobjuk a mészkődarabot a hengerbe és szemléltethetjük a savas eső egyik roncsoló hatását is!